Ruszkai Attila és Bodnár Attila nagy fába vágta a fejszéjét, amikor felkerekedett Székesfehérvárra, hiszen korábban még a királyok városának a környéken sem jártak, ám ők nem kisebb tervet szövögettek, minthogy megőrzik, és megerősítik a vezető helyüket, a P13-as géposztályban. A Ladájuk azonban másképpen gondolkodott erről a témáról és úgy betegedett le, hogy arra még a különleges kórképek tanszékén sem igazán találtak volna kézzelfogható magyarázatot. 

Attiláék sajnos kiestek, az ellenfeleik egy picit megszöktek, így nem maradt más lehetőségük, mint, hogy az eredeti elképzeléseiket felülírva július elején mégiscsak ellátogassanak a Veszprém Rallye-ra. Ruszkai Attilával beszélgettünk. 

Miskolc után kifejezetten jól állt a szénátok, vezettétek a P13-as géposztályt. Mi volt a terv Székesfehérvárra?

Az ismeretlenbe utaztunk, amikor elindultunk, de mégis szerettünk volna sok pontot szerezni a Székesfehérvár Rallye-n, hogy megtartsuk, és megerősítsük a vezető helyünket, mert pontegyenlőség volt köztünk és Szilágyi Gézáék közt.

Egyikőtök számára sem alakult jól a legutóbbi futam. Veletek mi történt?

Az első kör szó-szó, rendben lement, bár a második gyorsasági után már adódtak nehézségeink. Valahol elkezdett folyni a hűtőfolyadék a rendszerből, amit mi természetesen igyekeztünk pótolni. Sok vízre volt szükségünk. 2-3, de olykor még 4 litert is elnyelt a hűtő, ám a problémát a szervizparkig nem sikerült megszüntetnünk. A Vidi stadionjánál rá kellett döbbennünk, hogy nem a vízpumpának lett baja, hanem a vízpumpa házának, ami szétrepedt, pedig ez az alkatrész gyakorlatilag soha sem megy tönkre. Ezért nem is volt nálunk belőle tartalék. Sőt! Senkinél sem volt emiatt tartalék, nem tudtunk kölcsön kérni. Sem a szervizben, sem a Rallye2-es versenyzőknél. Emiatt adtuk fel a versenyt. Jól nem álltunk, mivel csak kétszer tudtuk bejárni a pályákat, mert benéztük a tréning időpontját. 8:00-kor már ott kellett volna lennünk, de csak később kezdtük meg az itinerírást. Semmilyen korábbi itinerünk, vagy tapasztalatunk nem volt a szakaszokról, kettőből ennyit bírtunk kihozni. Az első kör tapasztalatai azt mutatták, hogy egy VB-s itinerírásból is tudunk értékelhető produktumot kihozni. Hiába csak 60 km/órával mehettünk a pályabejáráson, mégsem volt mellélövésünk. A második körben, ha a technika ördöge nem tesz nekünk keresztbe biztosan tudtunk volna gyorsulni egy kicsit. Jó lehetett volna a versenyünk, ha a célban tudjuk befejezni.

Veszprémbe szerintem ti nem jöttök.

Rosszul tudod, ezúttal kivételesen mi is ott leszünk. Nem akartunk egyébként rajthoz állni a Balaton partján, nem terveztük az év elején. De az ellenfeleink kivétel nélkül elindulnak a szezon egyetlen murvás futamán. Hallani pozitívumokat, de a Baranya Kupa körül elég sok a herce-hurca, szívesen indulnánk Komlón, de nem tudjuk még, hogy mit hoz a jövő, lesz e verseny egyáltalán. Ha mi nem megyünk Veszprémben, és Szilágyi Gézáék, valamint Fancsik Gergelyék is bezsebelnek egy rakat pontot, akkor mi az év hátra lévő részében nagyon nehéz helyzetben leszünk. Lesz kettő, vagy három aszfaltos versenyünk arra, hogy behozzuk a lemaradásunkat, amiben nem vagyunk biztosak, hogy sikerülne. Ezért muszáj menni és harcolni Veszprémben, ha már egyszer eldöntöttük, hogy az idei évünket megpróbáljuk a lehető legkomolyabban venni.

Rallye2.hu – Salánki Gábor  

Laroco Sport Website, by Umbrille